Taurin
A taurin nem fehérjeépítő aminosav, melyet 1824-ben fedezték fel. Az epesavak alkotórésze és kis mennyiségben a szervezet is képes előállítani kéntartalmú aminosavakból (cisztein, metionin). Hiánybetegség emberben ritkán tapasztalható. A szívizom egyfajta megbetegedéséért kutatások szerint a taurin hiány lehet felelős. Jelentős élettani hatása még csak részben ismert. Viszont szerepet játszik a membránokon keresztüli kalcium-, és magnéziumáramlás szabályozásában, és egyes szövetek (mint a már említett szívizom) normális működésében. Az inzulinhoz hasonlóan elősegíti a glükóz sejtekbe áramlását, ezáltal nő a fizikai teljesítőképesség, csökken a vércukorszint. Méregtelenítő és antioxidáns hatással is rendelkezik. Természetes formában megtalálható az anyatejben, húsokban, halban, rákban, kagylóban. A taurin magas energiát fejt ki a szervezet számára, így a szellemi tevékenységet segíti. Izomgörcsök esetén a fogyasztása sok vízzel jó hatású.
Taurinhiány esetén károsodik a szemhártya, gyengül az immunrendszer (a taurin növeli a fehérvérsejtek aktivitását). A taurin segíti a vércukorszint stabilizálását és az epeképzést (az epét híg állapotban tartja, ezzel megelőzi az epekő kialakulását). Részt vesz az antioxidáns-védelemben is.
